Az Európai Örökségtudományi Kutatási Infrastruktúra (E-RIHS) célja a kulturális és természeti örökségünk értelmezésére, megőrzésére, dokumentálására és menedzselésére irányuló kutatások támogatása. Az infrastruktúra magában foglalja majd az E-RIHS központot és a nemzeti csomópontokat, rögzített és mobil infrastruktúrákat, fizikailag hozzáférhető archívumokat és virtuálisan elérhető adatbázisokat. Gyűjtemények, épületek és régészeti lelőhelyek, digitális és immateriális örökség, azaz kulturális és természeti örökségünk széles köre áll az infrastruktúra által támogatott kutatások látóterében.  Az E-RIHS jelenleg előkészítő szakaszban van, a jogi státusz, valamint a szervezésre, irányításra vonatkozó elképzelések, illetve a hosszú távú fenntarthatóságra vonatkozó üzleti terv kidolgozása zajlik.  Ezenkívül a konzorcium egy-egy kiválasztott területen hozzáférést biztosít felhasználók számára a jövőbeni működés próbájaként, azaz egységes, európai infrastruktúraként, támaszkodva már futó infrastruktúra projektekre.

A projekt célkitűzése az Atomki Anyagtudományi Laboratóriumának regionális szintre történő fejlesztése. Megvalósítása a Debreceni Egyetemmel közösen létrehozott konzorcium keretében történik. A konzorcium vezetője a Debreceni Egyetem. A projekten belül sor kerül egyrészt a laboratórium eszköztárának a fejlesztésére, másrészt saját kutatási program végrehajtására. A laboratóriumban új berendezéseket állítunk üzembe: röntgen-diffrakciós berendezést (XRD) és fókuszált ionnyalábbal felszerelt elektronmikroszkópot. Saját kutatási feladataink között szerepel fényérzékeny anyagoknak fénnyel, ionokkal és elektronokkal való kölcsönhatásának tanulmányozása, ultranagy-vákuum körülmények között létrehozott felületi atomi rétegek termikus és optikai gerjesztéseinek vizsgálata, 1D nano-objektumok és 2D atomi rétegek előállítása, felület-ion kölcsönhatás vizsgálata, ionnyalábbal történő felület-megmunkálással nanoméretű felületi objektumok kialakítása, szilícium aerogel minták felületeinek funkcionalizálása és törésmechanikájának vizsgálata.

A projekt keretében az MTA Atomkiban lévő kutatási infrastruktúra egységeit integrált irányítási szoftver keretrendszerbe szervezve létrejön egy távolról is felügyelhető virtuális laboratórium. Az alegységek rendszerintegrációjának célja egy olyan komplex infrastruktúra kialakítása, mely alkalmas sugárbiológiai, sugárkárosodási mérések végrehajtására. Az integrációba bevont alrendszerek: ciklotron gyorsító, neutronforrás, függőleges izotóptermelő nyalábvég, tandetron gyorsító, Van de Graaff gyorsító, Co-60 forrás, MiniPET-3 kisállat Pozitron Emissziós Tomográf, radiokémiai laboratórium, ESCA (Electron Spectrometer for Chemical Applications), MGGL (Matra Gravitational and Geophysical Laboratory).

Konzorciumvezető:

• Evopro Systems Engineering Kft (támogatás: 398.725.723 Ft, 57%)

Konzorciumi tagok:

• MTA Atomki (támogatás: 185.500.010 Ft, 100%)
• MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (támogatás: 145.561.008 Ft, 100%)
• Szegedi Tudományegyetem (támogatás: 239.834.823 Ft, 100%)

A projekt a múltbeli és jelenkori geo-, hidro- és bioszféra, valamint a komplex klimatológia izotóp-geokémiai kutatását tűzi ki célul, amely alapvető jelentőségű a múltbeli és jelenkori klímaváltozás mértékének és hatásainak megértésében. A megalapítandó új Izotóp Klimatológiai és Környezetkutató Központ kutatási iránya számos tudományterületen átível, alkalmazza a fizika, a geológia, a geokémia, a hidrológia, valamint a légkör- és a klímakutatás korszerű tudományos módszertanát. A projekt célja új izotóp-geokémiai módszerek kifejlesztése és/vagy meghonosítása hazánkban. A rendszerszemléletű kutatási program mentén egy szinte példa nélküli, világszínvonalúan felszerelt izotópos klímakutató központ és tudásbázis jön létre hazánkban.
A kutatási projekt a debreceni székhelyű MTA Atomkiban valósul meg a már meglévő stratégiai kutatási infrastruktúrájának és eszközegyüttesének alapjain, hazai és külföldi kutatókkal való szoros tudományos együttműködésben.

Az MTA Atomki az Európai Spallációs Neutronforrás (ESS - European Spallation Source) létesítési fázisában vesz részt. Feladata a lineáris gyorsító rádiófrekvenciás egysége védelmi rendszerének kifejlesztése, legyártása és üzembe helyezése. Ezzel a kutatás-fejlesztési szolgáltatással Magyarország mint az ESS ERIC konzorcium alapító tagja természetbeni hozzájárulással váltja ki tagdíjának egy részét.

The H2020 IPERION CH  project aims to establish a unique pan-European infrastructure in Heritage Science by integrating facilities at research centres, universities and museums. The consortium offers access to instruments, methodologies and data for advancing knowledge and innovation in the conservation and restoration of cultural heritage through three complementary platforms, ARCHLAB, MOLAB, FIXLAB. Calls are published twice a year.

FIXLAB B1:  MTA Atomki – Laboratory of Ion Beam Applications

Through determining the concentration and distribution of elements, ion beam analytical techniques can give information on provenance, authenticity, production technology, and degradation due to environmental effects of art and archaeological objects. They also contribute to the elaboration of conservation technologies. Besides in-vacuum measurements with high lateral resolution, an external micro-beam set-up is also available for artefacts of bigger sizes or sensitive nature. 

Next deadline: 28 February 2018

Application form

Az MTA Atomki a projekten belül a PET (Pozitron Emissziós Tomográf) képalkotó módszereket fejleszti tovább orvosi és kutatási célokra a korábban már kifejlesztett kisállat PET kamerára alapozva. Feladatok:

• A kisállat PET kamera adatgyűjtési protokolljainak kidolgozása sejtkultúrák jelölésére, növények nyomjelzésére, funkcionális élelmiszerek vizsgálatára, különböző preparátumokhoz, kisállatok vizsgálatára.
• Eljárások C-11 és F-18 pozitron-emitter radioizotópokkal jelölt vegyületek előállítására.
• Sejtkultúrák, funkcionális élelmiszerek tanulmányozása radioaktív izotópokkal.
• A fizika, magfizika, biofizika alkalmazása korszerű biotechnológiai módszerek fejlesztésében.
• Az érrendszer modellezése áramlási hálózatok segítségével, a sejtek fehérje szintézisének vizsgálata Boole-hálózati modell alkalmazásával.
• Tesztmérések végzése kisállat PET kamerán és Monte-Carlo szimuláció.

Az MTA Atomki konzorciumi tagként részt vesz a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által támogatott és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) által vezetett Nemzeti Nukleáris Kutatási Programban (NNKP). Az NNKP alapkutatási témái a Fenntartható Atomenergia Technológia Platform (FAE-TP) Stratégiai Kutatási Tervében (SKT) részletezett témákhoz kapcsolódnak.

Az MTA Atomki a tevékenységei során az SKT alábbi feladataihoz kapcsolódóan témánként 4-4 részfeladatot hajt végre:

• 1.1.5 - Reaktoranyagok kutatása - öregedési folyamatok
• 2.4.4 - Atomerőművi környezeti kibocsátás modellezése
• 3.1.4 - Sugárvédelem - nehezen mérhető radioizotópok

Részvétel a CMS-detektor müonkamra helyzetmeghatározó rendszerének 2013-2014-ben esedékes felújításában. A fejlesztésben megjelenő új eszközök összeszerelése, egyedi kalibrációja. A kalibrációs adatok kiértékelése. A helyzetmeghatározó rendszer CMS-be történő visszaépítése, üzembe állítása, ellenőrzése. A rendszer által szolgáltatott adatok validálása fizikai eseményekből származó adatokon alapuló analízisekkel való összehasonlítások alapján.

A debreceni CMS-labor felújítása, a tesztekhez szükséges új laboreszközök beszerzése. Részvétel az új FBG-alapú szenzorok kutatásában, a CMS relatívpáratartalom-mérési KF projetjében. Új szenzorok felszerelése a CMS-be. A kibővített FOS4CMS-rendszer üzembe állítása és üzemeltetése. Az új szenzorok besugárzási tesztjeinek MTA Atomkiban történő elvégzése. Az így nyert adatok analízise.

Részvétel a CMS EndCap Muon Rendszerének felújításában. Szakértői hozzájárulás a szálfeszességmérő-rendszer üzemeltetéséhez.

A hazai lézeres és lézereken alapuló alap- és alkalmazott kutatás a viszonylag kis méret ellenére nemzetközileg elismert és sikeres, olyannyira, hogy az ELI nemzetközi előkészítő konzorciuma a magyar helyszínpályázatot támogatta, és Szegedet jelölte ki az ELI-ALPS (The Extreme Light Infrastructure – Attosecond Light Pulse Source) kutatóintézet helyszínéül. A jelen projekt kiemelt szakmai célja az ELI-ALPS-hoz köthető, lézereken alapuló kutatási módszerek és fényforrások megismertetése a hazai élő- és élettelen természettudományi területeken dolgozó kutatókkal. A projektet a Szegedi Tudományegyetem vezetésével a Pécsi Tudományegyetem, a debreceni MTA Atommagkutató Intézet, valamint a Kecskeméti Főiskola alkotta Konzorcium hajtja végre. Az Atommagkutató Intézet a Debreceni Egyetemmel mint alvállalkozóval a projekt tematikájában számos képzési formával vesz rész a célkitűzések megvalósításában.

A kurzusok anyaga a   http://w3.atomki.hu/~mate/eli-tamop/  címen található.

Kurzusok